Vakok

Színmű

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Mi, akik ebben a jelenben vagyunk résztvevők, valahogy élünk is, meg nem is. Ma már nem lehet újat mondani. Az ismétlés unalmas, és unalmas a tárgyilagosság, sőt a személyesség is unalmassá vált.Az ember élete során nem nagyon csinál mást, mint ismétel. Mi emberek életünk során leginkább egymás traumáira licitálunk.Ez az előadás nem tesz ígéreteket és nem magyarázkodik. Nem akar több lenni, mint ami: egy kollázs. Kollázs a korról amibe évezredek óta folyton beleszületünk, a sutaságainkról, ahogy elbeszélünk egymás mellett, figyelem- és szeretetéhségünkről.Vakság az, amikor nem látunk, és vakság az is, amikor nem akarunk látni. A szem előtti vízfüggöny lehet választás kérdése is. Csalás nélkül senki nem tudja felidézni a saját tenyerén végigfutó vonalakat.Emberszerű alakok, összezárva egy térben. Az emberszerűségen kívül nem történik semmi.

– Néha azt álmodom, hogy látok.
– Én csak akkor látok, ha álmodom.

Előadások
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: Botond Nagy

Szereplők:
Viola Gábor
Váta Loránd
Szűcs Ervin
Sigmond Rita / Ötvös Kinga
Platz János
Marosán Csaba
Kicsid Gizella
Kató Emőke
Kántor Melinda
Imre Éva
Farkas Loránd
Bodolai Balázs
Árus Péter
Albert Csilla

Díszlettervező: Carmencita Brojboiu
Jelmeztervező: Márton Erika
Zeneszerző: Kónya-Ütő Bence
Koreográfus: George Pop
Videó: Rancz András
Dramaturg: Kali Ágnes
Fényterv: Erőss László
Rendezőasszisztens: Veres Emőke
Ügyelő: Bocsárdi Ákos

GALÉRIA
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×